Díj

Kreatív blogger díj

Újra kaptam Valamit Zsófitól; egy díjat! Köszönöm, kicsi Lány! Már kaptam Tőle játékmeghívást is, és egy másik ajándékot (aminek nagyon örültem!  :-) , Ő volt az első "rendszeres olvasó"-m. (Neki pedig én voltam az első rajongója).

A díj átvétele szabályokkal jár, íme:

A díjra vonatkozó szabályok: 

1. Köszönd meg akitől kaptad.

2. Tedd ki a logót a blogra.

3. Linkeld be akitől kaptad.

4. Add tovább további hét blogosnak.

5. Linkeld be őket.

6. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.

7. Árulj el magadról hét dolgot.

Az én jelöltjeim:

Megjegyzés: a számozás nem jelent rangsorolást, mindenki egyenlően fontos számomra, ki ezért, ki azért... 

Igazából nem csak ennek a 7 embernek adnám tovább, de kötnek a szabályok :-)

1.) Kricky-nek azért adom, mivel az első "blogélményem" és "tortaélményem" Tőle származik. Tudom, hogy kapott már ezer díjat, és még több másféle elismerést másoktól, de nálam tortakészítésben Ő az etalon. (Már hallom, ahogy mondja: "nemáááá")
Van ám történetünk is! A játszótéren (meg a strandon, meg a város "kisgyerekes területein") volt egy helyes, kedves anyuka 2 gyönyörű gyerekkel, akivel néha összefutottunk, és "eszmét cseréltünk" mindenféléről - csak tortákról nem. Aztán eljött gyermekem szülinapja, amire valami másféle tortát szerettem volna, mint amit a cukrászdában kapni, ezért beírtam a keresőbe: formatorta, torta, autóstorta.... és mindig kihozott találatként elsők között egy blogot, amit annyira nem is néztem meg, mert azon egy kutyaszobor volt, nem torta. Következő találatnál újra a kutyaszobros blog ugrott elő, és ekkor már megnéztem jobban; jééé, ez mégiscsak torta! Pár napig ámuldoztam, és felfedeztem profilján, hogy egy városban lakunk. Na, szép! Egy ilyen művész él a városomban és én nem tudok róla! Ráadásul egy e-mail-váltás után lazán lehív a játszótérre! Egy országos hírű (blogkörökben) tortaművész! Ki lehet?
Másnap a játszón várakozva: jééé, ott van az a jófej anyuka, na de hol lehet Kricky?!?
A többit tudjátok már biztosan... :-)
Szőrén-szálán Neki köszönhetem tortázásomat, mert kedvet csinált hozzá. Írhatnám, hogy nézzetek be hozzá, mert csodákat művel, de szerintem nincs olyan blogolvasó, aki ne ismerné.

2.) "Katyi kezébe" is adom ezt a díjat, mert szó szerint kreatív, ráadásul igazi értéket képvisel munkájával.

3.) Gabinak, a tortamesternek - aki tévesen tortatanoncnak nevezi magát - ajánlanám még a díjat. Kizárt, hogy ne kapta volna meg még, de nem látom a blogján.

4.) Eszternek azért, mert a tortákon kívül minden ételét kreatívan tálal és fotóz.

5.) Beastie-nek azért, mert megérdemli! Tényleg! A sok csaj között Ő testesíti meg a családapa-képet két kreatív kajája közt.

6.) Lenkának - mert egy szürke kisegér (ahogy Ő hívja magát), nem készít ilyen igényes tortákat! 

7.) Mohának, mert Ő (is) egy művész a gyönyörűen írókázott mézeseivel.

Most pedig jöjjön a 7 dolog magamról:

1.) Egy kicsit "megjátszom" magam; megpróbálok szerencsésnek-okosnak-ügyesnek látszani, pedig én is csak egy "szürke kisegér" vagyok (csak ezt a tisztséget Lenka lestoppolta magának). Sokszor szenvedek "szíjmelinda-szindrómában" (remélem nem olvas véletlenül), éppen ezért nem is szeretnék sok mindent elárulni magamról.  Sok újat hozott nekem a blogírás: egy kicsit elfelejtem a hétköznapi gondokat erre a pár percre-órára, egy kicsit olyan, mintha naplót írnék ("akarsz róla beszélni?" - konkrétumok nélkül. Leírok egy receptet, és megkönnyebbülök - hihi). Már most úgy érzem, hogy túl sok mindent adtam ki magamról, pedig még csak az első pontnál járok a vallomásban. Rá is térek a következőre gyorsan!

2.) 3 gyerekem van. 2 nagylány, 1 kicsi fiú. Ezt szoktam elsőként megemlíteni, gondolom azért, mert a legfontosabb dolog az életemben. Most a 2. ponthoz került, de blogom első mondataiba már beépítettem "magamról".

3.) Mindig érdekeltek a díszítés-barkácsolás-kreatív dolgok. Elsősorban a lakberendezés, esetleg divattervezés jöhetett volna szóba. Ezzel szemben soha nem végeztem ilyen jellegű dolgot hivatásszerűen (csak pl. hobbiszinten megtanultam magamtól varrni, amit évtizedeken keresztül szívesen csináltam. Már nem éri meg ruhaanyagot venni, ezért ritkán tervezek  ruhákat). Tudom, hogy pályát tévesztettem, de már nem lesz lehetőség a váltásra. 

4.) A 3. ponttal ellentétben mégis "férfi agyam" van sok téren - egyes férfiak véleménye szerint (bóknak szánták). Kiskoromban szögeltem-kalapácsoltam, deszkából kisházat építettem, gólyalábat eszkábáltam. Előbb tanultam meg motorozni, mint az öcsém, 17 évesen csak a jogsi megszerzése érdekelt, hogy megvehessem magamnak a Skoda 100'-ast, és térképről is tudok tájékozódni, na meg tolatni is tudok két kuka közé! :-)

5.) Bonyolult az életem.

6.) Férfiak?! Inkább hagyjuk!! Róluk ne beszéljünk! :-) A családban van kettő is.

7.) Túlságosan komolyan vettem a játékszabályokat. Betartottam mindent. Csak úgy, mint az Életben. 

Na, ezért tartok itt, ahol!
(leginkább sehol)