Fehércsokis-epres születésnapi torta

Fehércsokis-epres születésnapi torta

Ezt a bejegyzést még április elején megírtam, aztán az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy nem teszem közzé mégsem, hanem beküldöm az online tortaversenyre (a verseny szabályai szerint nem jelenhet meg sehol a képe a díjazásig). Száznál is több profi és amatőr cukrász nevezése érkezett, és nem gondoltam egy percig sem, hogy bármi eredményt elérek, csak egyszerűen szerettem volna résztvenni. Az "arany", "ezüst", "bronz", "diploma" és "oklevél" minősítések közül diplomát kaptam. Nagy megtiszteltetés ez számomra, hiszem akkor még csak 1 hónapja műveltem a tortadíszítés mesterségét. Köszönöm a zsűrinek! Most pedig jöjjön a "régi" bejegyzésem:

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisebbik lánykám 18. születésnapjára készítettem ezt a tortát.  Nagyon finomat, és nagyon szépet szerettem volna, és meg kell mondjam, nagyon elégedett vagyok magammal (mármint magamhoz viszonyítva - nem a profi munkákat tekintve) (meg szerény is), így főleg utólag a fényképeket nézve. Nem volt egyszerű elkészíteni, mivel visszatérően  beleesem a saját hibáimba (fondant bevonatot túl vékonyra nyújtom.... áááá, de nem is hívom fel rá a figyelmet - a képeken nem látszik - a nagyobb "buktákat" meg úgyis leírom tanulságul... és különben is, olyan illúzióromboló ezzel kezdeni). Összességében jól sikerült, főleg a díszítés - bár ez is biztos ízlés dolga; láttam már cukrászdában is olyan gyönyörű tortát, ami nekem nem jött be, sem ízben, sem külsőleg.

A recept a következő ehhez az emeletes (26 cm és 17 cm átmérőjű tortaalapokhoz). Nem az eredetit írom le (főzős-sütős újságból), hanem az általam módosítottat:

Piskóta:

• 8 tojás
• 240 g cukor
• 200 g liszt
• 40 g kakaópor
• 2 tk. sütőpor

Fentiekből hagyományos módon piskótát sütünk. Én még tettem hozzá egy kis vizet is, mert túl kemény lett a massza - még a tojásfehérje belekeverése előtt.

Sütés: 175'C - 30 perc. Hűtés után kettévágtam (vízszintesen) mindkettőt, majd a következő krémet tettem bele: 

Krém:

• 2 tábla (2 x 100 g) fehércsoki
• kb. 15 g zselatin
• 500 g eper
• 1000 ml tejszín
• vaníliás cukor

A zselatint feloldottam langyos vízben, forrpontig hevítettem, majd belekevertem az előzőleg kb. 1 dl forralt tejszínben megolvasztott csokit (ezt elméletileg külön kellene gőz fölött olvasztani, de jó lett az én módszerem szerint is - nem érek én rá minden apró részletre.) Ezután összekevertem a már felvert tejszínhabbal is.

Most pedig jöjjön a "bukta-lehetőség": soha többé "rendes" tejszín! Nekem még szinte soha nem sikerült felverni, mivel mindig kicsapódik belőle valami részecske. Ez ízében nem változtat semmit, de nagyon gusztustalan tud lenni. Talán a ganache-megoldás jöhet szóba legközelebb ugyanezen anyagokkal (tejszín felforr, csoki belekever, 1 éjszaka hűtés, másnap felverés + zselatin)

Amikor langyosnál hidegebb lett, rétegezve rákentem a szeletelt eperszemekkel együtt a kicsi és a nagy alap alsó lapjaira, majd rátettem a felső piskótalapokat is.

 

Amit még másként csinálnék: legközelebb a csatos karimát ráteszem, úgy könnyebb lesz egyenletesen belesimítani a krémet, mert a zselatin gyorsan köt, és úgy már nehezebb elsimítani a szélét.  

Betettem a hűtőbe pár órára, bekentem eperlekvárral, majd bevontam házi készítésű fondant-nal a nagy és a kicsi tortát is. Aztán a kicsiről levettem a bevonást, mert elfelejtettem, hogy a direkt erre a célra vásárolt méregdrága szilikonnyomdáimat (kreatív kézműves bolt) lehagytam róla. A lényeget!!! Még jó, hogy volt bőven bevonóm! Annyi azért nem volt, hogy a nagyról is lecseréljem, ezért az maradt natúr. 

(Egyébként megpróbáltam a tortán belenyomni a mintát, de nem lehet sajnos)

Tehát, a nagyra ráhelyeztem a kicsi tortát, és nekiálltam a 18 db rózsa elkészítésének, amit szintén a fondantmasszából készítettem. Nem akartam nagy rózsákat, és nem akartam egyforma nagyságúakat gyártani, így két egyforma nem született. Sajnos az anyag nem volt alkalmas finom kidolgozású rózsák készítésére, de már nem volt időm újat készíteni, így maradtak ezek a törős-szakadós anyagból készültek.

Teljesen autodidakta-módon fényképezek (a professzionális beállítási lehetőségektől mentes digitális gépemmel), ezért nézzétek el, ha nem a legtökéletesebb némelyik kép. A hátteret próbáltam változtatni inkább. A biztonság kedvéért többet is készítettem, most jöjjenek - mindenféle komment nélkül.

Természetesen nem hagytak időt a tortaszelet lefényképezéséhez, ezért este, a vendégek (mama-papa) hazamenetele után egy maradék szeletet sikerült eltennem, és megörökíteni.