Ekrü-fehér virágos minitorta

Ezt a minitortát Marikának készítettem (tőle származik a Képviselőfánk receptem is). Ő nagyon ügyes, profi tortákat készít Családja számára, de sajnos nem tervezi, hogy közzéteszi itt a róluk készült képeket. Viszont számára új ez a cukormasszás bevonattal készített tortázás, ezért vittem neki egy "bemutató-darabot", hogy közelebbről is meg tudja vizsgálni. Hát éppenséggel nem ezt a példányt kellett volna vinnem, mert a házi készítésű cukormassza nem lett az igazi.

 

A virágok AD cukormasszából készültek, mely receptet Lenkétől (receptek tortadíszítéshez, Alan Dunn házi virágmasszája címszó alatt megtaláljátok) kölcsönöztem. Nálam picit töredezik ez az anyag, de nem rossz vele dolgozni.

Eddig nem sok virágot gyártottam cukorból, AD-masszából meg semennyit; lehet, hogy szintén nem ezen a prototípuson kellett volna kezdenem!? :-)

Ami még szintén új volt számomra (puff neki, ennyi bakit elkövetni egyetlen tortán), az a lüszter kipróbálása. Egyáltalán nem tudom hogy kell használni, ezért egy kis alkoholba belemártottam az ecsetet, vettem fel a porból, és egyes részeket átkentem vele. Legközelebb a teljes virágot kenem át. Tehát a gyöngyház-csillogás ettől van egyes részeken.

 A mérete miatt lefényképeztem egy mokkáskanállal is.

Nem is én lennék, ha valami bakiféle-sztori nem tartozna hozzá:

Figyelmeztetés: a továbbiakban nem szerepel a torta készítésére vonatkozó leírás, hozzávalókat nem tartalmaz a "fűszeres" történet, ezért csak az olvassa tovább, aki megfelelően kipihent módon tölti ezen perceit.

1.) Mivel Marikának egyúttal névnapja is volt  - gondoltam, hogy vegyítem a kellemest a hasznossal - felhívtam merre jár, mert meglepetésnek szántam volna, hogy felugrom hozzá ezzel a tortával. 

Hát, jól meg is lepődtem! Épp welness-hétvégén égették magukat a kora őszi napon férjével, többszáz km-re tőlem, de megnyugtatásomra szolgált, hogy másnapra jelezte hazatérésüket. Nem is említettem neki  ekkor a meglepit (bár, ahogy ismerem biztos sejtett valamit) :-) Abban maradtunk, hogy jelzi, ha tényleg megérkeztek.

2.) Másik szálon is fut a történet: Barátnőm (ők nem ismerik egymást) régebben jelezte, hogy kis unokahúgának szeretne majd egy katicás tortát.

3.) Hozzátartozik - sőt egyenesen minden galiba okozója - hogy a telefonom kijelzője enyhén(?) sérült, és csak pár betűt tudok üzenetenként elolvasni. Írni meg csak teljességgel "vakon" sikerül. (sikerült???)

Fő történet: kaptam Marikától egy üzenettöredéket, hogy "itxhon xxgyok", erre fel a továbbiakban már csak a barátnőmnek válaszolgattam, hogy "fél óra múlva ott vagyok". 

Új üzi barátnőtől: 1x szelxtes katixxás tortxx xxxretnék.

Ejnye, de vicces ez a Marika - gondoltam magamban - máris sejt valamit, és humorosra veszi a figurát ezzel a rendeléssel, mert úgyis tudja, hogy viszek Neki valamit, és az a valami biztosan nem katica!

Viccre viccel válaszoltam egy korlátolt betűkarakterű üzenetben: "már késő, virágot kapsz!" (nem akartam még mindig elárulni magam, a virág meg részben igaz is volt).

Választ nem kaptam... 

Hmmm: megsértődhetett szegény?!

Marikához érve: remélem a Katica helyett ezt is elfogadod?!

Marika: ????

Hazatérve azonnal hívtam barátnőm (akkor már derengett nálam valamiféle sejtelem körülöttem a Katicára gondolván, meg azért is mert Marikával tisztáztuk, hogy nincs szó semmiféle bogárról), hogy általában érti a vicceimet,  enyhén rusztikus (vagy néha feketébe hajló) humoromat, de ez mi a fene volt? 

Gondolhatjátok, tettem róla, hogy senki ne értsen semmit!  Leginkább magamat beleértve...nnaa, de ez hozzám tartozik. Én már nem lepődöm meg rajta túlságosan, és lassan már Ti sem, Kedves Olvasóim!

(Ekrü-fehér virágos minitorta)

Boldog névnapot, Marika!

;-)